Nagyon meleg van. Angkorban is az volt, tapados, ragados hoseg, foleg egy egy felhoszakadas elott gyilkos. Igy aztan csodalom azokat akik bringaval vagnak neki a turanak, nehany ora utan, ugy del korul eleg kemeny lehet.
 
 
 
 
En motorral vagtam neki, marmint egy motoros sraccal leszerzodtem 3 napra, vitt mindenhova. Nem olcso mondjuk, es a haromnapos belepo is 40 dollar. Bar ez meg is eri, az a 40 dolcsi amit a kozeli tavon levo uszo falu behajokazasaert fizettem, kicsit fajt. Tenyleg a tavon van egy falu, colopokon es mindent hajoval hoznak visznek. Ez most vagy nagyon jo turistafogas, vagy szolni kene nekik a partrol. (M. Night Shyamalan?)
 
 
Ujra busszal vagtam neki egy mar joval rovidebb tavnak, Phnom Penh, a fovaros csak 4-5 oranyira van, persze csak kb. Az uton ketfelol viz viz, mindenutt elarasztott rizsfoldek, kis falvak az ut menten, tenyleg csak harom deszkalap, neha vizibivalyok dagonyaznak. Ilyen az abszolut szegenyseg, az itt eloknek szo szerint nincs semmijuk.
 
 
Sokan dicserik amugy a khereket es sokszor tapasztalom is azt a naivitason mar tullevo kedvesseget, ami igaz sokakra. Mar eleve mosolygosak es ha az ember elore mosolyog akkor mar olvadoznak is. Vannak persze kivetelek, es az ok a penz. Ahol ilyen szegenyseg van, ott nem engedik meg maguknak az emberek, hogy felvallrol vegyek vagy nagyvonaluak legyenek idonkent. Burmaban ez meg nem ennyire eros, Vietnamban viszont mar eleg zavaro.
 
Phnom Penh igazi millios nagyvaros, elsore eleg zuros helynek tunik, de hamar meg lehet kedvelni, foleg a nagy folyoparti promenadjat, ami tele van jo ettermekkel meg francia kavezokkal. Erezni lehet neha egy kis idore, milyenek lehetettek itt a gyarmati idok. Igy visszanezve nagyon szepek, a csunya meg nem latszik. Rajatszik erre az erzesre, hogy mindenki a dollart hasznalja, abban is szamolnak, a sajat penz, a riel, csak valtopenz.
Ma a forgalom az ami elsore is sokkolo, folyamatosan hompolyognek a motorok es a kocsik, teljes kaosznak tunik. Kozben minden elet az utcan zajlik, kulon sorban vannak a jazminarusok, a fodraszok, egy szal kis utcai muhelyukben, a kis boltok es kifozdek, ami elott a sarkokon egesz malacot sutrnek nyarson es persze a tuk tukok nagy rovarcsapatai mindenhol. Reggel a fiatal szerzetesek szigoru arccal vegigjarjak a boltokat, ahol rizst vagy egy kis penzt kapnak. Ezt sosem ok koszonik meg, azok halasak, akik adhatnak.
 
Pesten egy egesz napig lehet jarkalni anelkul, hogy az emberhez szolnanak. Itt 5 percig sem megy. Es van, aki csak azert allit meg, hogy par percig angolt gyakoroljon, felteszi a tankonyvmondatokat es mosolyogva nyugtazza az edesmindegy valaszokat. Aranyos.